S oda került a Bét. hajdúnánási, kisvarsányi, kabai, földesi és sárospataki telephelye is. Mi történt hét hónap alatt a baromfibirodalomban? Molnár Gyula, a kisvárdai gyár igazgatója körbemutat az udvaron: építkezés, amerre a szem ellát. A tavaly és tavalyelôtt minden fontos minősítésen átesett baromfifeldolgozót most nem minősítik, hanem átépítik, hogy még korszerűbb legyen: csak ez illik ahhoz a Master-M Kft.-hez, amely Magyarország első ökobaromfi-feldolgozó üzemét hozta létre Petneházán.

"A magyar baromfi védelme és támogatása jószerint a nullával egyenlő, még olyan támogatást sem kap, mint amit az EU-ban adnak." Molnár Gyula

Teljes tőkeintegráció

A vágóhíd április 13-tól, négy hónapi állás után indult újra – mondja Molnár Gyula. – Az új tulajdonos vállalta, hogy 200 embert foglalkoztat jogutódként, tehát az embereknek a Hunnia Coop-tól számítva folyamatos maradt a munkaviszonya. Először kevés, húsz-harmincezer csirkét vágtunk, aztán fokozatosan növeltük a termelést, s ma már 180-200 ezer csirkét vágunk hetente.
Ebben benne van 6-7 ezer öko csirke is, a többi ipari broyler. A vágás és feldolgozás nem minden. A Bárány család a Hajdú-Bét broylertelepeit is megvette, így rövid időn belül – a jövő év közepére – a feldolgozott csirkéknek majdnem kilencven százalékát a saját telepein tudja előállítani. Bárány László egy teljes tőkeintegrációt alakított ki, ahol a szülőpár-előneveléstől a keltetésig, a broylerelőállítástól a takarmányellátásig a teljes vertikum a tulajdonában van. Ebben az integrációban ügyrendileg szabályozva képes mozgatni az egész birodalmat és nincs problémája az egyeztetéssel. És a szakmai hozzáértéssel sem, a tulajdonos mindkét fia agrárszakember.

Olcsó húsnak híg a leve

A lehetőség is megnőtt időközben: a Hajdú-Bét után a Bábolna is tönkrement, a piac kitágult, bár most, Békéscsaba újraindulásával éleződik a verseny. Ez nem is lenne baj. Az viszont igen – mondja Molnár Gyula –, hogy a magyar baromfi védelme és támogatása jószerint a nullával egyenlő. Még olyan támogatást sem kap az élelmiszeripar, mint például amit a hulladékmegsemmisítésre az EU-ban adnak. Így most áramlik be az otthon támogatott lengyel és szlovák csirke a mienknél jóval olcsóbban. Pedig a behozott csirke minősége messze nem azonos azzal, amit a Master-M Kft. előállít és a Master Good értékesít.

Újra visszatérünk a kisvárdai üzem sorsára, amely most a vágástól a darabolásig végzi a feldolgozást, a csomagolás, a tálcázás ma még Petneházán történik. A közel négyszázmilliós beruházás, a teljes átalakítás után minden munkafolyamat Kisvárdán, Közép-Európa legmodernebb üzemében történik majd. Erre eddig alkalmatlan volt az üzem, ezért vált szükségessé az átalakítás. Most 230-an dolgoznak a termelésben, túlnyomórészt szakmunkások, s most negyven betanított munkásnak indít szakmunkás-tanfolyamot a Nyíregyházi Regionális Képző Központ. A műszakiakkal és az adminisztrációval együtt 350 a létszám. Ha befejezôdik a beruházás (ez január közepe táján várható), átjönnek Petneházáról a csomagoló gépek és akkor kb. négyszáz lesz a kisvárdai gyár dolgozóinak száma.

Elkezdődött a termékfejlesztés

Még egy ideig az öko csirke befejező munkáit valószínű Petneházán végezzük, s ott olyan új termékek készülnek, mint a marinált hús, a fűszeres termékek, amelyek Európában már ismertek. Itt most kezdődött a termékfejlesztés, ezzel tudjuk majd kihasználni a petneházi üzemet – mondta végezetül Molnár Gyula igazgató.

Kelet-Magyarország / 2004. november 11.