Ma már dinasztiának is nevezhető
a Bárány család, hiszen Bárány László nagyapja és nagyanyja építette meg 1928-ban a Tiszántúl első mesterséges
baromfikeltetőjét Békéscsabán, a Széchenyi-uradalomban. A nagyapa már nem érte meg, hogy az üzemet a háború után államosították, majd 1952-ben bezárták. A fia három éves szibériai munkatábor után ezer ember közül harmadmagával tért haza. Itthon két évig nem kapott munkát, majd különböző
alföldi keltetőknél dolgozott. Szakmai tudásának elismeréseként 1958-tól 1977-ig – haláláig – a derecskei keltetőüzemet vezette.
Az ugyancsak a László keresztnevet viselő
unoka is az állami szektorban szerzett
tapasztalatot, mielőtt 1988-ban vállalkozásba fogott volna. Az egyetemet
1977-ben fejezte be általános agrármérnökként Debrecenben, innen pedig egyenes volt az út a Hunnia-Coop üzeméhez, amelyet több helyi termelőszövetkezet hozott létre. Az állami szektor hanyatlását megérezve aztán spórolt pénzéből magánvállalkozást
indított be. A kezdeti pár ezres baromfitelepből néhány év alatt a térség egyik
legnagyobb baromfiintegrációja lett.
Önellátás
A siker titka nagyrészt a szerencse és a jó időzítés. A haldokló termelőszövetkezetektől ugyanis
nyomott áron lehetett gépekhez, telephelyhez jutni. A Bárány László által alapított Baromfi Coop Kft. az egykori tsz-telepeken működik a mai napig. A tudatos építkezés része volt, hogy a tenyésztéshez kapcsolódó minden tevékenységet igyekeztek a cégen belül megoldani, így a takarmánytermeltetéstől
és – keveréstől kezdve a keltetésen át a vágóbaromfineveléséig, majd feldolgozásáig minden
egy kézben maradt. Ezzel munkát adtak a közeli települések gazdáinak, akiket a cég gépekkel, tanácsokkal és
pénzzel is segít.
A cégvezető szerint az elkövetkezendő évek nehéznek ígérkeznek, hiszen az uniós csatlakozás után a hazai termelőknek
nem sok esélyük lesz a tőkeerős nagy cégekkel szemben. Ezért igyekezett
olyan termékre koncentrálni, amelyik
az unióban is versenyképes lehet. A nagy ötlet két éve jött, amikor Bárány László úgy döntött, belevág a szabadtartásos
tanyasi csirketenyésztésbe. Ebben már segítségére van nagyobbik fia – ő is László -, aki szintén a debreceni
egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát.
Ifjabb Bárány László számára sosem volt kérdés, hogy egy napon beáll dolgozni a családi vállalkozásba; jelenleg
az ökobaromfi tenyésztésére létrehozott Master Good Kft. ügyvezető
igazgatója. A cég tavaly kezdett bele egy 1,5 milliárd forintos fejlesztésbe Petneházán, ahol a kelet-magyarországi
térségben tenyésztett csirkéket fogják
feldolgozni, csomagolni, és 2005-től akár félkész vagy készétel formájában árusítani. Az idei évtől részben már termelő
– összesen mintegy 200 dolgozót foglalkoztató – feldolgozóban 2005-től biobaromfi bébiételeket is készítenek majd immunhiányos és allergiás beteg gyermekeknek. Ezek az állatok sosem kapnak növekedésserkentő, hozamfokozó
szereket vagy antibiotikumokat.
Az ökocsirke – ellentétben
a biobaromfival – kaphat olyan takarmányt,
amely műtrágyázott földön termett, de vegyszerezett takarmányt már nem.
A káros szerektől mentes tiszta baromfihúsra már Magyarországon is van fizetőképes kereslet, annak ellenére, hogy ilyen csirkéből készült termékek ára a brojleréhez viszonyítva kétszeres is lehet.
Piackutatás után a cégvezetők úgy döntöttek, hogy feldolgozott friss és félkész termékek mellett - az ipartelep elkészültével - bébiételeket és allergiásoknak
szánt hústermékeket is gyártanak
majd. „ Először azt hittük, csak a magas iskolai végzettségű és tehetős emberek fogják megvenni. A piackutatás,
illetve az áruházi kapcsolattartás során azonban kiderült, vannak olyan emberek, akiknek fontos az egészségük és ezért hajlandóak is áldozni, valamint kismamák, akik szintén odafigyelnekarra, hogy mit etetnek a gyerekeikkel. Nagyon meglepődtünk, amikor rájöttünk,
hogy a vásárlóink közé tartoznak azok is, akik pusztán az íze miatt veszik meg a csirkét, mert már elegük van az ipari csirke műanyag ízéből” – mondja ifjabb Bárány László
Az áruházakban, a boltokban szólították meg a fogyasztókat különböző felhívó táblákkal, és
a stratégia fontos része volt a kóstoltatás
is. A szupermarketek vezetői számára is ismeretlen volt a termék, és nehezen hitték el, hogy a magyar fogyasztóknál
is van igény rá. A kezdeti heti 200-300 ökocsirke után azonban ma már 5-6 ezer darab a megrendelés minden héten, s e szám tovább nő. A legtöbb nagy bevásárlóközpontban kaphatóak a Master Good Kft. termékei. Jelenleg a magyarországi fogyasztás 0,1-0,2 százalékát teszi ki az ökobaromfi,
ám a piackutatások szerint az elkövetkező
években ez akár 2-3 százalékig is felmehet, ami az éves 140-150 millió darabos össztermelést figyelembevéve jelentős mennyiség.
Az új termék bevezetése jelenleg is folyik,
s a döntésekben apa és fia együtt vesz részt, ám idősebb Bárány László szeretné, ha fia hamarosan önállóan vinné tovább a céget, míg ő a Master Good-ban jelentős tulajdonhányadot birtokló Baromfi Coop vezetésével foglalatoskodik.
E cégnél is már 4-5 éve tudatosan készülnek az uniós csatlakozásra.
Úgy látják, a mennyiségi versenyben,
a költségszintek lenyomásában sem most, sem a jövőben nem vehetik fel a versenyt az unióbeli vállalkozásokkal.
A minőségi termék előállításával viszont igen. Technológiájuk megfelel bármely nyugat-európai cég színvonalának.
Csak a legmodernebb gépeket veszik meg, és a jövőben magas minőségi
kidolgozású termékek előállítására kívánnak szakosodni, ami az EU-ban is költséges. Marketing ügyekben ifjabb Bárány László már szabad kezet kapott, míg a cég életében jelentős döntéseket később a legkisebb fiú, Péter fogja majd átvenni, aki jelenleg szintén Debrecenben
agrár-közgazdász hallgató, és akit hamarosan „bedobnak a mély vízbe”.
Nem ördöngősség
A fiúk lelkesen és szívesen dolgoznak, ifjabb BárányLászló szerint teljesen természetes, hogy egyszer ők igazgatják majd a céget.
A felkészülés sem az egyetemmel kezdődött, ifjabb Bárány László ugyanis
már gyerekként gyakran megfordult apja baromfitelepén, majd később elkísérte külföldi tanulmányútjaira is, bejárva egész Európát. A tanyasi csirkenevelés
ötlete is egy franciaországi tanulmányútról származik, ahol egy hasonló céghez két hétig ő is beállt dolgozni.
A csirkenevelés pedig tulajdonképpen ugyanaz, mint a régi falusi baromfitartás,
azzal a különbséggel, hogy itt nagyban teszik ugyanezt. A szabályok szerint 4,5 ezernél több állat nem lehet egy helyen, és minimum 1 hektáros kifutót
kell nekik garantálni. Ez a környéken
könnyen kivitelezhető volt, hiszen sok gazda kapott vissza földet a termelőszövetkezetektől,
ám tőkehiány miatt nem tudott vele mit kezdeni. Ezekre helyezik ki a baromfit, tisztes megélhetést
biztosítva a mezőgazdasági szempontból olykor értéktelen földek tulajdonosainak.
Egy körben
Az ökobaromfi étrendjét,
tartásának körülményeit a legapróbb
részletekig szabályozzák.
Hignifo Hírlevél 2évf. 1 szám / 2004. március |