Töretlen kereslet

A baromfivésszel kapcsolatos 2006. februári fogyasztói pánik hatására minden baromfitermék kereslete visszaesett, nem tört le azonban a szabadtartásos baromfi iránti igény. Sőt, a kereslet fokozódott, s a piaci helyzet konszolidációját követően, 2006. május-júniusban az eladások már csúcsot döntöttek: meghaladták a heti 15 ezer darabot, ami a belföldi csirkefogyasztás 0,5-0,6 százaléka. Ez az arány Franciaországban csaknem 30 százalékos, német nyelvterületen 8-12, angol területen pedig 5-7 százalék. A cégcsoportnál 2006-ban körülbelül 600 ezer ilyen csirkét neveltek, de számukat 2007- ben szeretnék 50 százalékkal növelni. Bárány László bízik abban, hogy a szabadtartásos csirke egy idő után a magyarországi baromfihús-fogyasztás 2-3 százalékát is kiteszi majd. „Ehhez azonban még komoly marketingmunka, logisztika kell. Egy biztos: árualap van hozzá.”

Francia példa

A Red Master néven elindított szabadtartásos baromfiprogram egy hasonló franciaországi rendszer magyarországi megfelelője. Az Európai Unió direktívákban határozta meg, mi a szabadtartás, milyen fajtacsoportokat lehet használni, hány négyzetméter szükséges egy állathoz, azok milyen takarmányokat fogyaszthatnak.
Van egy sor tiltószabály is arról, hogy mi mindent nem lehet etetni ezzel a csirkével. A szabadtartás - vagy ökotartás - lényege, hogy a speciális feltételek között tartott csirkéknek ólanként egy hektár kifutót kell biztosítani, s ennek 30 százaléka fás, bokros rész kell legyen. Az istálló területe összesen nem lehet nagyobb 400 négyzetméternél, s úgynevezett körbeablakos kell legyen: az oldalfelület 40 százalékának kell ablakból lennie.

Majdnem bio

Az ökotartás csupán abban tér el a biotartástól, hogy a szabadtartásos csirke takarmányát nem biobúzából és biokukoricából keverik. Takarmánya ugyanakkor csak gabonamagvakból állhat, amit kiegészíthet szója és ásványi alkotóelemek. Semmilyen hozamfokozót, mesterséges anyagot, antibiotikumot és állati fehérjét nem tartalmazhat.
A biotartásra vonatkozó szakmai, technológia előírások, a fajta megválasztása és a tartási mód viszont teljes mértékben megegyezik a szabadtartású program feltételeivel. ,,Fentiekből adódik, hogy ez a termék drágább, mint a brojler, nem beszélve arról, hogy az ipari baromfival szemben, 40 helyett 80 nap alatt hízik 2 helyett 1,8 kilogrammra, így az ára is a duplája annak. Az izom között felhalmozott ízanyag azonban megadja azt az élményt a fogyasztóknak, hogy valóban csirkeíze van.”